Az isteni Egyedülvalóságra hívták az embereket

A próféták küldetésének sarokköve az volt, hogy az isteni Egyedülvalóságot hirdessék az embereknek. Minden próféta erre az alapelvre koncentrált elsősorban: „Ó, Népem! Szolgáljátok Allahot, nincs más istenetek Rajta kívül” (Korán, 11:48).

A Mindenható Allah minden néphez küldött legalább egy prófétát. Az a tény, hogy helytől és időtől függetlenül valamennyien ugyanazt az alapelvet hirdették, azt mutatja, hogy nem a saját akaratukból beszéltek vagy cselekedtek, hanem azt az Üzenetet hirdették, amelyet Allahtól kaptak. A filozófusok és gondolkodók, bármilyen nagyok is legyenek, nem értenek egyet egymással, mert saját intellektusukra és eredményeikre vannak utalva. Gyakran még ugyanaz a filozófiai iskola is tartalmaz egymásnak ellentmondó véleményeket.

Az ilyen véleménykülönbség ismeretlen volt a próféták között, ami további bizonyíték arra, hogy Egyetlen, Örökkévaló Tanító tanította őket – a Mindenható Allah –, nem pedig a megtéveszthető emberi gondolkodás vezette őket. A hitnek ez az egységessége újabb erős bizonyíték az isteni Egyedülvalóság mellett, ami küldetésük alapelve volt, ahogy Mohammed Próféta (s.a.w.) is mondta: „A legjobb szó, amit én és az előttem való próféták valaha is kimondtak, ez: Nincs más isten, csak Allah, az Egyetlen, nincs Neki társa”.[i]

[i] Imam Malik, Muwatta, „Hajj,” 246; Ibn Hanbal,5:73.