Az istenszolgálatra vezetni az embereket

A Mindenható Allah azt mondja a Koránban: „Nem másért teremtettem a dzsinneket és az embereket, mint hogy Engem szolgáljanak(Korán, 51:56).

Nem csak azért lettünk erre a világra teremtve, hogy együnk, igyunk és szaporodjunk, ezek az élet természetes velejárói, és természetes igényeink. Életünk fő célja azonban az istenszolgálat. Minden próféta azért is küldetett, hogy megmutassa, hogyan végezhetjük el ezt a lehető legjobban: „Soha nem küldtünk előtted küldöttet, akinek nem azt nyilatkoztattuk ki: nincs más isten, csak Én, szolgáljatok hát Engem(Korán, 21:25). És:

„Elküldtünk minden néphez egy küldöttet, aki azt mondta: Szolgáljátok Allahot, és vessétek el a tévelygést!” Aztán voltak köztük, akiket Allah vezetett, és voltak, akik jogosan küldettek a tévelygésbe.” (Korán, 16:36)

A Mindenható Allah azért küldte a prófétákat, hogy az Ő szolgálatára vezessenek minket. Azonban, míg a korábbi próféták egy bizonyos néphez küldettek el egy adott időszakra, Mohammed Próféta (s.a.w.) kegyelemként küldetett az egész emberiséghez, és a dzsinnekhez is, egészen az idők végezetéig.

Egy hiteles beszámolóban Ibn Maszud (r.a.) elbeszélte, hogy Mohammed Próféta (s.a.w.) a dzsinneknek is hirdette az Iszlámot:

Egyszer Allah Küldöttével mentem valahova. Mikor megálltunk, ő egy kört rajzolt körém a földre, és azt mondta, hogy ne lépjek ki belőle, amíg vissza nem jön. Elment, és egy idő múlva nagy zajt hallottam. Nem tudtam, hogy nem történt-e baja, de mivel azt mondta, hogy maradjak, ahol vagyok, nem mertem mozdulni. Kicsit később visszajött, és én megkérdeztem, hogy mi történt. Azt mondta: „A dzsinnek kinyilvánították hitüket, és hűséget esküdtek nekem. De néhányan ragaszkodtak a hitetlenséghez, ezért harc tört ki közöttük. A zaj, amit hallottál, a harcuk zaja volt. Ez is annak a jele, hogy hamarosan vége az életemnek.[i]

Mohammed Próféta (s.a.w.) azért mondta ezt, hogy érzékeltesse: azért küldetett, hogy a vezetés útját megnyissa az emberek és a dzsinnek előtt is. Ha ezt véghezvitte, nem maradt már oka, hogy tovább éljen, hiszen elvégezte minden feladatát. Ez azt is jelzi nekünk, hogy a hívőknek sohasem szabad elhanyagolniuk kötelességüket ebben az életben, és úgy kell fohászkodniuk, ahogy Mohammed Próféta (s.a.w.) tanította: „Ó, Uram, add, hogy meghaljak, ha a halál jobb nekem, és add, hogy éljek, ha az élet jobb nekem!”[ii]

[i] Tabari, Jami’ al-Bayan, 24:33;  Ibn Hanbal, 1:499.
[ii] Bukhari, „Marda,” 19; Muslim, „Dhikr,” 10.