A szunna kategóriái
A szunnát három kategóriára osztjuk: szóbeli, gyakorlati, és helyeslésen alapuló.
A szóbeli szunna
Ez a kategória Mohammed Próféta (s.a.w.) szavait foglalja magába, amelyek számos vallási parancs alapját képezik. Hogy néhány példát idézzünk:
- „Nincs örökül hagyás az örökösnek”[i]. Vagyis, az ember nem hagyhat vagyonából semmit azokra, akik amúgy is örökölnék. A szegényekre vagy jótékonysági intézményekre lehet hagyni a vagyon egy részét.
- „Ne ártsatok, és ne viszonozzátok az ártást”[ii]. Vagyis ne tegyünk rosszat vagy kárt másoknak, és ha nekünk tesznek, ne álljunk bosszút, a rosszat rosszal viszonozva.
- „Egytizedet kell adni a folyó vagy eső által öntözött termésből, és egyhuszadot az ember által öntözöttből”[iii]. A Kegyes Korán megparancsolja az adakozást, de azt nem részletezi, hogy mennyit kell adakozni. Az erre vonatkozó szabályokat a szunnából tudjuk.
- „A tengernek tiszta a vize, és megengedett az elhullott állata”[iv]. Ezt Mohammed Próféta (s.a.w.) arra a kérdésre felelte, hogy lehet-e tengervízzel rituális mosdást végezni. Ez a hadísz számos más vallásjogi döntés alapját is képezi.
A gyakorlati szunna
A Kegyes Korán általában általános alapelveket és szabályokat fektet le. Például megparancsolja az imádkozást és a zarándoklatot, de azt nem részletezi, hogy hogyan csináljuk. Mohammed Próféta (s.a.w.), akit a Mindenható Allah kinyilatkoztatáson és Gábrielen keresztül is tanított, cselekedeteivel megadta nekünk ezeket az információkat. Élete egyetlen hosszú, különleges példa volt, amit a muszlimoknak követniük kell. Például naponta ötször vezette társait az imában, és azt parancsolta nekik, hogy úgy imádkozzanak, ahogyan őt látták imádkozni.[v]
A helyeslésen alapuló szunna
Mohammed Próféta (s.a.w.) többnyire úgy javította ki társai hibáit, hogy felment a szószékre, és megkérdezte: miért csinálta valaki ezt és ezt a dolgot[vi]. Ha valamit helyesen csináltak, akkor vagy kifejezte helyeslését, vagy csak csendben maradt. Például:
- Két társa a sivatagban utazott, és nem volt vizük, ezért tajammumot végeztek (tisztálkodás homokkal). Később, mikor vizet találtak, egyikük megismételte az imát, a másikuk nem. Amikor később kikérték Mohammed Próféta (s.a.w.) véleményét, ő azt mondta annak, aki nem ismételte meg az imát: „A szunna szerint cselekedtél”, annak pedig, aki megismételte: „Kétszeres lesz a jutalmad”[vii].
- Az árok csatája után Mohammed Próféta (s.a.w.) megparancsolta a seregnek, hogy azonnal induljanak Banu Kurajza népe ellen. Azt mondta, hogy majd imádkozzák a délutáni imát. Voltak, akik ezt úgy értették, hogy majd ott imádkoznak, és azonnal elindultak. Mások úgy értették, hogy sietni kell, de csak az ima után. Mohammed Próféta (s.a.w.) mind a két értelmezést jóváhagyta[viii].
[i] Ibn Maja, „Wasaya,” 6; Tirimidhi, „Wasaya,” 5.
[ii] Ibn Hanbal, Musnad, 1:313.
[iii] Tirimidhi, „Zakat,” 14; Bukhari, „Zakat,” 55.
[iv] Abu Dawud, „Tahara,” 41; Tirimidhi, „Tahara,” 52; Nasa’i, „Tahara,” 47.
[v] Bukhari, „Adhan,” 18; Ibn Hanbal, 5:53.
[vi] Bukhari, „Salat,” 70; Muslim,, „Nikah,” 5.
[vii] Darimi, „Tahara,” 65; Abu Dawud, „Tahara,” 126.
[viii] Darimi, „Maghazi,” 30; „Khawf,” 5.
- Készítés ideje: