Az iskola és a tanár

Egy iskola úgy is felfogható, mint egy laboratórium, amely felkínálja az elixírt, amely megelõzheti vagy helyrehozhatja az élet csapásait. A tanárok azok, akik rendelkeznek a megfelelõ tudással és bölcsességgel, hogy berendezzék és igazgassák az iskolát.

Egy iskola az a hely, ahol minden megtanulható az élettel és a következõ élettel kapcsolatban. Világossá tehet alapvetõ gondolatokat és eseményeket, és lehetõvé teheti diákjai számára, hogy megértsék természeti és emberi környezetüket. Ugyancsak gyorsan megnyithatja az utat bizonyos dolgok és események jelentésének magyarázatához, ezáltal elvezetve a diákot a gondolat és az elmélkedés kiteljesítéséhez. Összességében egy iskola egyfajta istentiszteleti hely, amelynek „szent emberei” a tanárok.

Az igazi tanárok elvetik a tiszta magot és megõrzik azt. Jó és hatékony dolgokkal foglalják el magukat, valamint vezetik és eligazítják a gyerekeket az életben, bármivel is találják magukat szembe. Ahhoz, hogy egy iskola a nevelés igaz és jó intézménye legyen, a diákokat elõször is fel kell ruházni egy eszményképpel, erõs szeretettel a nyelvük iránt, hogy hatékonyan tudják azt használni, valamint jó erkölcsökkel és örök emberi értékekkel. Társadalmi identitásuknak ezekre az alapokra kell épülnie.

A nevelés különbözik a tanítástól. A legtöbb ember képes tanítani, azonban csak kevesen tudnak nevelni. Azok a közösségek, amelyek olyan személyekbõl állnak, akik nem rendelkeznek egy nagyszerû közös példaképpel, jó modorral és fontos emberi értékekkel, hasonlóak a goromba emberekhez, akik a barátságban nem hûségesek és az ellenségeskedésben nem következetesek. Aki ilyen emberekben bízik, mindig csalódik, és aki függ tõlük, az elõbb vagy utóbb támogatás nélkül marad. A legjobb módja az ember ilyen értékekkel való felvértezésének a tiszta vallásos nevelés.

A közösség túlélése idealizmusán és jó erkölcsein múlik, csakúgy, mint a tudományos-technikai fejlõdésben való megfelelõ szint elérése. Ezért kereskedelmet és kézmûvességet kellene tanítani legalább az általános iskolától kezdve. Egy jó iskola nemcsak egy épület, ahol elméleti tudást adnak át, hanem egy olyan intézmény vagy laboratórium, ahol a diákokat felkészítik az életre.

A türelem nagyon fontos a nevelésben. Az emberek nevelése nemcsak a legszentebb, hanem a legnehezebb feladat is az életben. Hogy valóban jó példával szolgáljanak, a tanároknak türelmesnek kell lenniük a kívánt eredmény elérése érdekében. Nagyon jól kell ismerniük a diákjaikat, meg kell szólítaniuk szellemüket, szívüket, lelküket és érzéseiket. Az emberek nevelésének legjobb útja az, ha különleges figyelmet fordítunk minden egyes személyre, nem feledve, hogy minden egyén egy külön „világ”.

Az iskola biztosítja a diákjainak a folyamatos olvasás lehetõségét, így akkor is szól, ha szótlan. Ezért bár úgy tûnik, hogy csak az élet egy szegmensét foglalja el, az iskola ural minden idõszakot és eseményt. A diákok egész életükben újra hasznosítják azt, amit az iskolában tanultak és az iskola folyamatos hatással van rájuk. A tanároknak tudniuk kell, hogyan találják meg a diák szívéhez vezetõ utat és hogyan hagyjanak kitörölhetetlen nyomot elméjükben. A diákoknak továbbítandó információt ellenõrizniük kell szellemük és szívük újrafinomításával.A jó tanóra az, ami nemcsak hasznos tudást és képességeket ad át a diákoknak, hanem testközelbe hozza nekik az ismeretlen jelenlétét. Ez lehetõvé teszi számukra, hogy elsajátítsanak egy a dolgok valójába hatoló látásmódot, és minden egyes eseményt a láthatatlan világ egy jeleként fogjanak fel.1

Tweet

Whatsapp