Öröklött képességeink és az oktatás

Ibn Miskawayh ideje óta az emberi képességek és ösztönzõk három nagy kategóriába sorolhatók: értelem, harag és nemi vágy.1 Az ésszerûség magába foglalja a felfogás összes képességét: a képzelõerõt, számolást, memóriát, tanulást, és így tovább. A harag önvédelmi képességeinket takarja, amit az iszlám jogtudomány, mint olyat határoz meg, ami a hit, vallás, tisztaság, vagyon, élet és család, és más szent értékek védelméhez szükséges. A nemi vágy egy olyan ösztönzõre utal, ami állati vágyainkat jelenti:

Csábítónak mutatkozik az emberek számára, hogy szeressék mindazt, amire vágyaik irányulnak: a nõket, a gyerekeiket, az aranyat és az ezüstöt mázsaszámra, a telivér paripákat, a nyájakat és a szántóföldet (3:14)

Ezek az ösztönzõk más élõlényekben is megtalálhatók. Azonban akár a vágyak, értelem, az élet és terület védelmének ösztönzõirõl van szó, ezek a vágyak korlátozottak minden élõlény esetében, kivéve az embereket.  Mindegyikünk egyénileg fel van ruházva a szabad akarattal és az ebbõl következõ kötelességgel, hogy kordában tartsa a benne rejlõ hajtóerõket. E fegyelemre irányuló erõfeszítés meghatározza emberi létünket. Egymással és bizonyos körülményekkel vegyítve képességeink sokszor nyilvánulnak meg féltékenységen, gyûlöleten, ellenségeskedésen, képmutatáson és megjátszáson keresztül. Ezeket is szükséges kordában tartanunk.

Alkotóelemeink nem csak a test és az elme. Mindnyájunknak van lelke, amelynek szükségleteit ki kell elégítenünk. E nélkül nem lelhetünk rá az igazi boldogságra és tökéletességre. A lelki kielégülés csakis Isten ismerete és a benne való hit által lehetséges. A fizikai világba bezárva, saját testi valónkat, az idõt és tért az ember valódi börtönnek élheti meg. Ettõl az érzéstõl csak a hit és a rendszeres ima, valamint a szélsõségektõl való tartózkodás által menekülhetünk meg, míg kihasználjuk saját képességeinket és a bennünk rejlõ erõt. Nem szabad törekednünk arra, hogy teljesen megsemmisítsük ösztönzõinket, ezzel szemben arra kell törekednünk, hogy szabad akaratunkkal megfékezzük és megtisztítsuk, és az erény felé irányítsuk õket. Például nem elvárás az, hogy felszámoljuk a nemi vágyat, csak az, hogy törvényesen, szaporodás által elégítsük azt ki. A boldogság a nemi vágy megfékezésében rejlik az illem és erkölcs törvényes megkötései alapján, nem elmerülve a kicsapongás és csábítás mocsarában.

Hasonlóan a féltékenység a rosszakarattól mentes tiszta versengés pályájára állítható, amely arra ösztönöz minket, hogy versengjünk azokkal, akik kitûnnek jóságban és jó cselekedetekben. Fontos a megfelelõ tudományág alkalmazása ésszerû eredményeink feldolgozására a tudás elsajátítása, majd végül a megértés vagy bölcsesség elsajátítása során. A harag megtisztítása és átformálása bátorsághoz és béketûréshez vezet. Szenvedélyeink és vágyaink megfegyelmezése tisztaságunkat, erkölcseinket fejleszti.

Ha minden egyes erényt egy kör közepének tekintünk, és minden egyes eltávolodást a kör közepétõl egy véteknek, a vétek egyre nagyobb lesz, ahogy távolodunk a középponttól. Ezért minden erényhez végtelen sok bûnt tudunk kapcsolni, mivel csak egyetlen középpontja van a körnek, de végtelenül sok pont van körülötte. Teljesen mindegy, hogy milyen irányba történik meg az eltévelyedés, mert a középponttól való eltávolodás, bármelyik irányba is történik, bûn marad.

Minden egyes erkölcsi erényhez két szélsõséget kapcsolhatunk: elégtelenséget vagy túlkapást. A két szélsõség a bölcsességgel összekapcsolva butaságot, vagy ravaszságot eredményez. A bátorságra alkalmazva a gyávaságot és vakmerõséget, az önmegtartóztatásra a letargiát és a fékezhetetlen nemi vágyat kapjuk. Ezért egy személy tökéletessége, létezésünk végsõ célja egy egyensúlyi állapot fenntartásában és a két szélsõség közti arany középútban rejlik minden egyes erény esetében. Feljegyezték, hogy 'Ali ibn Abi Talib (Isten legyen vele elégedett) ezt mondta:

Isten az angyalokat értelemmel ruházta fel, viszont szexuális vágyak, szenvedély, harag nélkül, míg az állatokat haraggal és vágyakkal, de értelem nélkül. Az emberiséget ugyanakkor megjutalmazta az összes tulajdonsággal. Ennek megfelelõen, ha egy ember értelme uralja vágyait és kegyetlenségét, õ felemelkedhet az angyalok feletti rangra is, mert ezt a rangot õ számos akadály meglétének ellenére érte el, amely akadályok az angyalokat nem fenyegetik.

Egy közösség fejlesztése lehetséges pusztán azáltal, hogy a fiatal generációkat az emberség rangjára emeljük, nem pedig kipusztítva, háttérbe szorítva a rossz nemzedékeket. Hacsak nem vetjük el és csíráztatjuk ki a vallásból, hagyományból és történelmi lelkiismeretességbõl álló magokat szerte az országban, a kipusztított rossz csírák helyébe új gonosz elemek fognak lépni, és ott nõni.


1 Ibn Miskawayh (c.930-1030): Muszlim moralista, filozófus és történész. Erkölcsi témájú tanulmányát, a Tahdhib al-Akhlaq-t, amelyet megihletett az arisztotelészi filozófia, az iszlám filozófia egyik legjobb mûvének tekintik. Általános történelmi mûve, a Kitab Tajarib al-Umam wa Ta'aqub al-Himam (Az Abbaszida Kalifátus hanyatlása), híres volt arról, hogy az összes rendelkezésre álló forrást felhasználta, és sokban hozzájárult a muszlim történetírás fejlõdéséhez.

Pin It
  • Készítés ideje: